Csurgó Város Helytörténeti Gyűjtemény - Csurgó

Csurgó Város Helytörténeti Gyűjtemény bemutatása

Csurgó város „első oskoláját", amely ma a múzeum épülete is, 1792-ben Festetics György gróf alapította. Itt lakott és tanított az 1799-1800-as tanévben Csokonai Vitéz Mihály, s feltehetően itt írta több művét is. Az épületben működött református templom az 1860-as évek végéig, valamint egy ideig gimnázium, tanítóképző, és kollégium is. A mai napig ez az épület Csurgó iskolaváros jellegének jelképe.

A városban az 1960-as években kezdődött a helytörténeti gyűjtés, ezek a tárgyak adják a gyűjtemény alapját. 1975-ben jött létre a múzeum. A gyűjtemény ekkor a város több épületében került elhelyezésre. 1995-ben a teljes anyag átkerült a jelenlegi épületbe. A nagyrészt néprajzi témájú gyűjtemény feldolgozása mellett folyamatosan megújuló képzőművészeti és helytörténeti kiállítások tekinthetőek meg egész évben.

Állandó kiállítások:

- Útjelzők Csurgó múltjából (Helytörténeti kiállítás)
A város ezer évét meghatározó események egy folyosótárlaton elevenednek meg. A tablók a kezdetektől egészen a II. világháború végéig kalauzolják látogatóinkat, rövid betekintést engednek többek között a birtokviszályok, a török hódoltság, illetve a Festetics-uradalom éveibe. Megelevenedik a Református Gimnázium iskolaélete és az Önkéntes Tűzoltó Egylet világa, valamint a település templomainak története is. A helyi népművészek hagyatékainak bemutatása mellett a múzeumi gyűjtés elindulását és a múzeum történetét is megismerhetik az érdeklődők.

- Amerre az út vitt… (Néprajzi kiállítás)
Csurgó Város Helytörténeti Gyűjteménye elsősorban a város és környékének néprajzi anyagát gyűjtötte és őrizte meg, és ezt a hagyományt a mai napig folytatja. A Honismereti Szakkör gyűjtése alapján a térség több települése, köztük Csurgó és Alsok, Csurgónagymarton, Porrog, Gyékényes és Berzence népi kultúrájának egy-egy részlete látható. A kiállított tárgyak (szőttesek, használati tárgyak, gyerekjátékok, bútorok) mellett enteriőrben idézzük vissza a Széchenyi téri piac hangulatát.

- Mesterek és gyárkémények – Csurgó iparosodása (Helytörténeti kiállítás)
A város az 1900-as években híres volt iparáról, hiszen működött itt len,- tégla,-és botgyár is. Ezekről sajnos nagyon kevés anyag maradt fenn, viszont a Helytörténeti Gyűjtemény tulajdonába került számos műhely. Vörös József cipész, Vágó Lajos épület-és műlakatos, valamint egy szabóműhely, vamaint a tégla- és lengyárak történetének bemutatásával kicsit közelebb hozhatjuk ezt az időszakot kicsikhez és nagyokhoz egyaránt.

- Csurgó polgári világa (Helytörténeti kiállítás)
A Helytörténeti Gyűjtemény régi hiányt pótol a Csurgó polgári életét megidéző kiállítással és enteriőrrel. A tárlaton a kisebb tárgyi emlékek mellett az utolsó csurgói főszolgabíró, Haám Lajos bútoregyüttese kerül bemutatásra.

- Raksányi Lajos művésztanár emlékkiállítása:
A református gimnázium rajztanáraként Raksányi Lajos számos festményén megörökítette a város mindennapi életét. A képek mellé kihelyezett idézetei mellett megtekinthető az általa használt kiskocsi, amelyen az eszközeit szállította és az arra tervezett, unokái által felújított, festésnél használt tükrös szerkezet is.